Ezúttal is a kezdetekhez térnék vissza. Megmutatom azt a hét tanulmányt, illetve annak a hét tanulmánynak a legfontosabb tényeit, amelyek számomra az „utolsó cseppet” jelentették „a pohárban”, és amelyek hatására elkezdtem lassanként átformálni az otthoni környezetünket is.

Szívesen írnám, hogy csak erős idegzetű olvasóinknak ajánlom, mert tartalma erősen alkalmas a nyugalom megzavarására – de nem írom. Minél többen el kellene olvassuk, és aztán változtatni, hogy egyre több betegséget meg tudjunk akadályozni!!! Külön köszönet Antal Valinak, hogy felnyitotta a szemem.

Nem csak a levegőben és az élelmiszerekben találhatunk szennyeződéseket és mérgező anyagokat, hanem számos kozmetikum és háztartási tisztítószer is tartalmaz veszélyes anyagokat, amelyek káros hatással lehetnek az egészségre. Nem közismert, viszont tudományos tény az, hogy a bőrön át kétszer olyan könnyen szívódnak fel a veszélyes anyagok, mint a tápcsatornán keresztül. Ennek az az oka, hogy az elfogyasztott táplálék egy része a kiválasztódás során kiürül a szervezetből. Ezzel szemben nagyon sok anyagnak, amit a krémekkel és a különböző kozmetikai anyagokkal viszünk fel a bőrünkre, általában kicsi a molekulasúlyuk, így a bőrön keresztül a szervezetbe juthatnak, ahol a vérkeringés elszállítja őket a létfontosságú szervekhez, és ott súlyos károsodásokat okozhatnak. Ráadásul ilyen szempontból a bőrnyálkahártya a legaktívabb, hisz itt turbó gyorsasággal szívódik fel minden.

1988-ban (27 évvel ezelőtt) az amerikai OSHA (Occupational Safety & Health Administration) laboratóriumában végeztek egy elemzést, ahol egészségbiztonsági szempontból bevizsgálták a kozmetikumokban található 3000 leggyakrabban előforduló hatóanyagot. Az eredmény megdöbbentő:

* 884 súlyosan mérgező,

* 376 bőr- és szemirritációkat okozhat,

* 314 biológiai elváltozásokat okozhat,

* 218 meddőséghez vezethet és

* 146 daganatokat okozhat

– azaz a bevizsgált anyagok 2/3-a káros hatást gyakorol a szervezetünkre. Azóta ezeket a tényeket több oldalról és többször is alátámasztották a világ több laboratóriumában is, mégsem történt semmi változás! Ha tényleg ennyi méreg van a kozmetikumokban, akkor ezt hogyhogy engedik a hatóságok? Miért mérgeznek minket tudatosan? Mi állhat vajon a háttérben? A válasz elég egyszerű: a profit.

Edward Kennedy szenátor 1997. szeptember 5-én – az akkor hivatalban lévő amerikai elnöknek, Bill Clintonnak– írt leveléből idéznék egy részletet: „… már 10 éve tudjuk, hogy kozmetikumaink minden harmadik alkotóeleme mérgező, mégsem tettünk eddig semmit…” Azóta újabb 18 év telt el, de még mindig nem tettek semmit.

Európában a kilencvenes évek végén REACH (Vegyi Anyagok Bevizsgálása és Engedélyezése) néven kezdődött egy rendelettervezet, amely a vegyipari anyagokat kívánta szabályozni. Célja az volt, hogyha egy cég valamilyen új vegyi anyagot hoz a piacra, ne a hatóságnak kelljen bizonyítania hatóanyagának esetleges károsságát – hanem az előállítónak kelljen igazolnia azt, hogy sem az egészségre, sem a környezetre nem ártalmas az ő terméke. A vegyipari lobbi hatására az 1981-ben és előtte előállított termékek kikerültek a rendelet hatálya alól – így a kb. százezerből kb. 30 ezer vizsgálandó vegyület maradt csak. Ezt követően újabb engedményt csikartak ki következett: az igazán komoly vizsgálat alá csak a 100 tonna/évnél nagyobb mennyiségben előállított szintetikus anyagokra kelljen bárminemű vizsgálatot elrendelni. Végül gyakorlatilag az egész kozmetikai szektor kikerült a rendelet hatálya alól.

Ennek eredményeképp több, mint 100 ezer szintetikus vegyület létezik, amiről nincsenek hatásvizsgálatok! Megdöbbentő a biztonságos használatra vonatkozó információ hiánya is. Ma a legnagyobb mennyiségben használt vegyszereknek csupán 14%-áról érhető el a biztonságos használatra vonatkozó információ.

Riasztóak az eredményei a WWF (World Wide Fund for Natura, Természetvédelmi Világalap) által szervezett, az eddigi legszélesebb körű európai felmérésnek, amelynek célja az volt, hogy megtudjuk, milyen vegyszerek találhatóak az európai polgárok vérében. A vizsgált személyek szervezetében 76-féle nem lebomló, a szervezetbe beépülő és mérgező ipari vegyszer volt jelen.Vegyi anyagokkal szennyezett a vére az Európai Unió minisztereinek is – derül ki egy másik kutatásból, amelynek során a WWF 13 ország 14 környezetvédelmi és egészségügyi miniszterétől vett vérmintákat elemezte, és a keresett 103 vegyi anyag 53%-át, azaz 55-öt kimutattak a vérmintákból (átlagosan 37-et, de mindenképpen 33–43 közötti számút). 25 olyan káros vegyi anyagot azonosítottak, amelyek kivétel nélkül mindegyikőjükben benne vannak: egy tűzgyulladást gátló szert (BDE-153 – bútorok, bútorszövetek, szőnyegek, kárpitok, függönyök, ruházati termékek), két növényvédő szert (DDE, HCB) és 22-féle poliklórozott bifenilt. A legtöbb kimutatott vegyi anyag ellenálló, nem vagy csak nagyon nehezen bomlik le, és felhalmozódik a szervezetben, ahol felboríthatják a hormonrendszer működését, nemzőképtelenséget, meddőséget okozva. A méhlepényen keresztül az anyából a magzatba is átjuthatnak, illetve a csecsemőkbe az anyatejjel is bekerülhetnek. A WWF a vérvizsgálatokkal azt szeretné elérni, hogy megfelelően szigorú legyen az Európai Unió új, a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabálytervezete, amely biztosíthatja azt, hogy azonosítsák és kivonják a forgalomból a legártalmasabb vegyi anyagokat.

A WWF-et három vegyszertípus széleskörű használata aggasztja különösen (ők az egyik legaktívabb követelői a REACH rendelkezések szigorú betartásának). Ezek a következők:

* a rendkívül ellenálló vegyszerek, amelyek nagyon lassan, vagy egyáltalán nem bomlanak le, ezáltal felhalmozódnak az állatok és az emberek szervezetében;

* a hormonháztartást felborító kemikáliák (EDC), amelyek beavatkoznak az állatok és az emberek hormonális működésébe, és

* a karcinogének, az olyan vegyszerek, amelyek daganatos megbetegedést, szaporítószervi elváltozásokat okoznak, valamint károsítják a DNS-t.

A vegyi anyagok szabályozása eleinte csak az akut hatások kivédésére koncentrált, majd a rákkeltő vegyületek kerültek a figyelem középpontjába, az utóbbi évek vizsgálati eredményei szerint a kutatók egyre fontosabbnak tartják az egyes vegyületek hormonháztartásra gyakorolt hatását is. A hormonháztartást megzavaró vegyületek közül különös aggodalomra adnak okot a ftalátok, mivel hatásuknak folyamatosan ki vagyunk téve. Ezek a vegyületek megtalálhatóak a PVC padlóban, mosóporban, testápoló szerekben, műanyag használati tárgyakban és élelmiszereinkben is, ahová a feldolgozáskor vagy a csomagolóanyagból kioldódva kerülhetnek. A ftalátok az anyatejben is megtalálhatók, sőt a magzatokba bejutnak. Egy uniós vizsgálat során megfigyelték, hogy azokban a fiúcsecsemőkben, akik az anyatejjel nagyobb mennyiségű ftalátot vesznek szervezetükbe, kevesebb nemi hormon termelődik. A kutatók megemlítették, hogy nem zárható ki, hogy más a ftaláthasználattal összefüggő tényezők állnak az alacsonyabb nemihormon-szint hátterében. (Abban is egyetértettek, hogy az eredményeik nem lehetnek érvek az anyatejes táplálás ellen, hiszen ezek a vegyületek megtalálhatók a lehetséges tápszerekben is.) Az Európai Bizottság a ftalátok veszélyeinek napvilágra kerülése után betiltotta ezek használatát a gyerekjátékokban, bár még mindig találkozni a tiltás ellenére a piacon fellelhető termékekkel. De ha be is tartanák a gyártók e szabályokat, hiszen más termékekben ugyanúgy használhatóak e vegyületek. Más vizsgálatok szerint a nők sem érezhetik magukat biztonságban ezen vegyületektől, hisz kapcsolatba hozhatóak a mellrákkal is.

Néhány példa káros hatású összetevőkre

* borotvahab v. -gél: DEA, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, faggyú, só

* dezodorok: Alumíniumsók, Bután, Propán, Propylenglykol, Alkohol, Talkum

* fogkrémek: Fluor, Sodium Fluorid, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, Propylenglykol, Saccharin

* hajkondicionáló: DEA, Propylenglykol, faggyú

* krémek: Formaldehyd, Glycerin, Kaolin, Lanolin, ásványolaj, parfüm, Petrolatum, Propylenglykol, TEA

* samponok: DEA, Diethylphtalat, LAS-Tenside, Oxybenzon, Propylenglykol, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate

* szájvíz: Alkohol, ízesítőanyagok, Sodium Lauryl Sulfate

* színezett nappali krémek/Make-up-ok: PEG, ásványolaj, parfüm, Propylenglykol, Glycerin

* tusfürdők, szappanok: DEA, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, faggyú

* étel és ital: akár 1000 különböző vegyszer is lehet az ételekben (színezékek, állományjavítók, térfogatnövelők, tartósítók, csomósodásgátlók, savasságot szabályozók, aromaanyagok, ízfokozók, mesterséges édesítők stb.)! A legtöbb konzervdobozt olyan gyantával vonják be, amely a bisphenol-A nevű vegyszert tartalmaz, ami a konzervdobozból az ételbe kerülhet. A bisphenol-A polikarbonát olyan műanyagokban is megtalálható, amelyből flakonok vagy gyűjtőkonténerek is készülnek.

* játékok: Az EU betiltotta a ftálsavak felhasználását olyan játékoknál, amelyek három éves kor alatti gyermekek számára készülnek. Más játékok esetében azonban használnak hasonló vegyszereket, amelyek jelenlétét a játékokban még feltüntetni sem kötelesek. Ezek kiválthatnak allergiát, alvászavarokat, asztmát, fejlődési problémákat. Gyermekeink szempontjából több veszélyt rejtegetnek a műanyag játékok, mint egy utcáról hazacipelt kóbor kiskutya.

* kozmetikumok: Egy kozmetikum megvétele mindig zsákbamacska a vásárló számára, mivel nem tudja megállapítani, vajon tartalmaz-e ártalmas vegyszert vagy sem. Ez különösen igaz a ftálsavakra, amik ugyan megtalálhatók a kozmetikumokban, de csak ritkán tüntetik fel a termékek címkéjén. Valójában a parfüm- és piperecikkekben körülbelül 100 potenciálisan nem lebomló, a szervezetben felhalmozódó vegyszer rejtőzik, és akkor még nem beszéltünk a mérgező, rákkeltő és allergén vegyületekről, amelyek szinte hihetetlenül nagy számban találhatóak meg kozmetikumainkban. Kutatások kimutatták, hogy hosszú távon a haj rendszeres festése allergiát válthat ki vagy húgyhólyag daganatot okozhat.

* nappali: A bútorok, televíziók és egyéb műszaki cikkek, szőnyegek, kárpitok gyakran tartalmaznak olyan vegyszereket, amelyek folttisztító hatásúak, valamint tűzgyulladásgátlók. Némely brómtartalmú tűzgyulladást gátló szer hosszú ideig nem bomlik le a környezetben, felhalmozódik az ember szervezetében, és felboríthatja hormonháztartásunkat, nőknél meddőséget, férfiaknál potenciazavarokat okozhat.

* öltözködés: Sok ruha mesterséges anyagból, vagy természetes és szintetikus anyagok keverékéből készül. Gyakran kezelik őket vegyi eredetű festékanyagokkal és gyúlékonyság elleni szerekkel, amelyek ekcémás tüneteket vagy bőrviszketést, bőrallergiát okozhatnak.

* tisztítószerek: Növekszik azoknak az otthon használt tisztító- és fertőtlenítőszereknek a száma, amelyek antibakteriális szereket, például triclosant (2006-tól betiltották) tartalmaznak. A habképző anyagok is súlyosan károsítják a környezetünket. Szintén gyakori a háztartásokban a szintetikus illatanyagok használata, amelyek közül jó néhány pszichés zavarokat, súlyosabb esetben agykárosodást is okozhat. Ezek hosszú idő alatt bomlanak le a környezetben, beépülnek az emberek és az állatok szervezetébe.

A mérgező anyagok a környezetünkben

* A-hidroxisav: szerves sav, amely anaerob légzéssel keletkezik. Az a-hidroxisavat tartalmazó bőrápolási termékek nem csupán a bőr sejtjeit támadják meg, hanem a bőr védőköpenyét is. Használatának következménye akár hosszantartó bőrkárosodás is lehet. Az a-hidroxisav ezen kívül még fotoallergén is, ami azt jelenti, hogy napsugárzás hatására nem kívánt kémiai folyamatok indulnak el a bőrben, ami súlyos allergiához vezethet. Bőrre gyakorolt jótékony hatása is számottevő, de szigorúan csak szakember felügyelete mellett szabadna használni, a megfelelő semlegesítő program beiktatásával.

* Alkohol: színtelen, illékony gyúlékony folyadék, ami élesztőgombák és szénhidrát erjedésével keletkezik. Gyakran használják oldószernek, de italokban és gyógyszerekben is megtalálható. Ehető és iható termékek alkotórészeként hajlamosabbá teheti a testszöveteket a rákkeltő anyagokkal való reagálásra. Azok a szájöblítők, amelyek 25%-nál magasabb alkoholtartalmúak, és egyéb káros anyagokat is tartalmaznak, hozzájárulhatnak a száj-, a nyelv- és a torokrák kialakulásához.

* Alumínium: a fémek közé tartozó elem, amelyet leginkább repülőgépek alkatrészeinek, illetve protézisek előállítása során, emellett izzadásgátló termékek alapanyagaként, továbbá savgátlókhoz, valamint fertőtlenítőszerekhez használnak. Az alumínium szoros összefüggésbe hozható a mellrák és az Alzheimer-kór kialakulásával.

* Antibakteriális vegyületek (triclosan, metil-triclosan): háztartási cikkekben (pl. fogkrém, dezodor, folyékony mosószer, kézmosók, tusfürdők, műanyag konyhai eszközök) használják.

* Ásványolaj (paraffinum liquidium): egy nyersolaj (petróleum) származéka. Ipari felhasználáskor leginkább kenőolajként alkalmazzák. Az ásványolaj finom, filmszerű réteget képez a bőr felszínén, így a toxinok, a nedvesség és egyéb, a bőr által termelt anyagok elől elzárja az utat. A bőr nem tud normálisan lélegezni, így az oxigén sem juthat át a sejtfalon.

* Brómtartalmú tűzgyulladás-gátló szerek: széleskörűen használatosak a mindennapi életben, nagyon ellenállóak és tartósan beépülnek a szervezetbe, egyes vegyületeik a hormonrendszert is befolyásolják. Néhány fajtáját mostanában vonták ki a forgalomból az EU-ban.

* Butan (bután): rendkívül gyúlékony aeroszol; nagy mennyiségben narkotizáló hatású.

* Diethanolamin (DEA): bőr- és nyálkahártya-izgató, színtelen vagy kristályos alkohol, amit oldószerekhez, tisztítószerekhez és emulgátorokhoz használnak fel. Testápolók is tartalmaznak DEA-t, mert puhává teszi a bőrt; és más bőrápoló termékekben is találkozhatunk vele hidratáló hatása miatt. Amikor a DEA-t nitrátokkal együtt dolgozzák fel, egymással reakcióba lépve rákkeltő anyag keletkezik. Bár korábbi tanulmányokban a DEA-t nem sorolták a rákkeltő anyagok közé, napjainkban egyre több kutató vélekedik úgy, hogy a nitrátokkal való egyesül nélkül is rákot okozhat.

* Diethylphthalate (dietilftalát): alkohol denaturálásához használt anyag. Felszívódik a bőrbe és befolyásolja annak védelmi rendszerét. A ftalátok károsítják a májat, a vesét és a szaporodási szerveket, valamint a hormonokhoz hasonló hatást gyakorolnak a szervezetre. Leggyakrabban a samponokban találkozhatunk ezzel az anyaggal.

* Dioxin: a papírgyártás folyamata során keletkezett hulladékanyag, amely rákot okozhat. Dioxinnal kezelt edényekről a termékekbe kerülhetnek a veszélyes anyagok.

* Elastin (elasztin) magas relatív molekulatömeggel: a kollagénhez hasonló fehérje, a rostok fő alkotórészét képezi. Az elasztin állati testrészekből is nyerhető, és a kollagénhez hasonló hatást gyakorol a bőrre. Bőrön keresztül nem szívódik fel, a cégek reklámfogásként alkalmazzák a termékeikben.

* Fluorid: potenciális rákkeltő és mérgező alapanyag.

* Fluorozott vegyi anyagok: víz- és olajtaszító hatásuk miatt gyakran használják edények bevonataként, szőnyeg- és textiliparban, csomagolóanyagokban, papíriparban stb.

* Fluor-szénhidrogén: színtelen, nem éghető gáz, amit színtelen, nem éghető folyadékként is felhasználnak. Ritkán a felső légutakban enyhébb irritációhoz vezethet. A fluor-szénhidrogént gyakran használják hajspray-k hajtóanyagaként.

* Formaldehyd (formaldehid) és származékai (Bronidox, bronopol, diazolidinyl-karbamid, diazolidinyl-urea, hydantoin, imidazolidinyl-karbamid, imidazolidinyl-urea,2-bromo-2-nitropropán-13-diol, 5-bromo-5-nitro-1,3-dioxane): színtelen mérgező gáz, amely már kis mennyiségben is nyálkahártya-irritáló hatású, allergén, rákkeltő anyag. Vízzel kombinálva fertőtlenítőszerként, rögzítőként, illetve tartósítószerként használják. Számos kozmetikai termékben megtalálható, de főként a hagyományos körömápolási termékekhez használják.

* Ftálsavak: széleskörűen használatosak, és bár az EU-ban betiltották a gyermekjátékok gyártásánál, a kozmetikai termékeink flakonjai még mindig tartalmazzák.

* Glycerin (glicerin): sziruphoz hasonló folyadék, amelyet víz és zsír kémiai reakciójával állítanak elő. Puhítóként és oldószerként használják. A bőr alsóbb rétegeiből a bőr felületére vonzza a nedvességet, és ott is tartja azt, hacsak a levegő nedvességtartalma el nem éri a 65%-ot, így a bőr belülről kifelé haladva fokozatosan kiszárad. Csak növényi változata megengedett, az is csak kis százalékban – így viszont jótékony a bőrre gyakorolt hatása.

* Ízesítőanyagok: néhány ízesítőanyagot rákkeltőként tartanak számon.

* Klórtartalmú szerves növényvédő szerek: sokat közülük már évtizedekkel ezelőtt betiltottak Európában, köztük a DDT-t.

* Kollagén: zselatinszerű, nem oldódó protein, amely mérete miatt nem szívódik fel a bőrbe. A kollagén megtalálható a legtöbb kozmetikai termékben. Állati bőrből és apróra őrölt tyúklábból nyerik ki. Ez az anyag filmrétegszerűen helyezkedik el a bőrön, ezáltal nem engedi azt szabadon levegőzni. Bőrön keresztül nem szívódik fel, a cégek reklámfogásként alkalmazzák a termékeikben.

* Lanolin: gyapjúzsír, a birkagyapjúból nyerhető zsíros anyag, amely gyakori összetevője kozmetikumoknak és különböző krémeknek. Néha allergiát vált ki a bőr felületén, például bőrkiütések formájában. Maga a lanolin nem káros anyag – sőt kimondottan bőrbarát –, de a feldolgozási folyamatok során használt vegyszerek benne maradnak, és ezek okozhatnak akár súlyos bőrproblémákat is, főleg gyermekeknél. Bio változatai kockázatmentesen használhatók.

* LAS-Tenside (lineáris alkylbenzol-szulfonát): erős bőrizgató hatású, a szennyvízbe kerülve nehezen lebomló anyag. A mosószerekhez már nem használják.

* Lúg: Nátrium- vagy káliumhidroxidból álló, nagy töménységű vizes oldat. A szappanfélék például lúg és állati zsír kombinációjából állnak. Összetevői megtámadhatják a bőrt, és kiszáríthatják azt. Megfelelő koncentrációban viszont kiváló bőrápoló (pl. háziszappanok).

* Nitro- és policiklikus pézsmavegyületek: ezek a szintetikus parfümanyagok az állatkísérletek során részben rákkeltőnek bizonyultak, részben pedig megváltoztatják az egyed genetikai hátterét. Környezetünkben és szervezetünkben ezek az anyagok annyira felhalmozódhatnak, hogy akár az anyatejben is ki lehet mutatni őket. A legújabb kutatások szerint káros hatást gyakorolnak a májra. Az illatanyagok allergiát válthatnak ki az embereknél, és a kötőhártya mellett a légutakat is irritálhatják.

* Nitroaminok: a nitroaminok felszívódnak a bőrbe, hatásuk rákkeltő lehet. A kozmetikumokba a nyersanyagok beszennyezése által kerülhetnek, illetve létrejöhetnek a tárolás során is, abban az esetben, ha az összetevők egymással reakcióba lépnek.

* PEG (polietilénqlükol) és származékai (a Copolyol, a Polyglykol, a Polysorbate olyan anyagok, amelyeket a PEG vagy eth. jelölés mellett többnyire egy számmal is ellátnak, pl. ceteareth-e 33.): a polietilénglükolok és származékaik a bőrt áteresztővé teszik, így a káros anyagok akadály nélkül a bőrbe kerülhetnek.

* Petrolatum (petrolatum): petróleumbázisú zsír, amelyet az iparban kenőanyagként használnak. A petrolatum valamennyi károsodást előidéző tulajdonsága megegyezik az ásványolajnál tárgyaltakkal.

* Poliklórozott bifenilek (PCB-k): az ipari vegyszerek eme csoportját az 1970-es években elektronikai cikkek gyártásánál használták, de Európában betiltották, miután kiderült, hogy erősen toxikusak, és beépülnek az élő szervezetbe.

* Propán (propán): olyan aeroszol, amely nagy mennyiségben narkotizáló hatással bír.

* Propylenglykol (propilénglükol): az ásványi olaj kozmetikai termékekben fellelhető formája, amelyet fék- és hidraulikafolyadékokban éppúgy megtalálhatunk, mint a fagyásgátló szerekben. A bőr- és hajápoló termékekben és a kozmetikumokban hidratáló hatása miatt használják. A bőr nedvességtartalmának megőrzése úgy történik, hogy a propilénglükol megakadályozza a nedvesség vagy a víz eltávozását azzal, hogy eltömíti a bőrt. Különböző információs anyagok figyelmeztetik a propilénglükoltartalmú termékek használóját, hogy ez az anyag erősen irritálja a bőrt, és használatával májelégtelenség és vesekárosodás léphet fel.

* Sodium Fluorid (nátrium fluorid): potenciális rákkeltő anyagként határozták meg.

* Sodium Laureth Sulfate (nátrium laureth szulfát): a Sodium Laureth Sulfate alkoholos változata a Sodium Lauryl Sulfate-nak. Kevésbé irritáló, azonban komoly kiszáradást okozhat. A tisztítószerekben vagy a samponokban található anyagokkal reakcióba lépve mind a Sodium Laureth Sulfate, mind a Sodium Lauryl Sulfate rákkeltő nitrátok és dioxidok keletkezéséhez járulhat hozzá. Csupán egyszeri hajmosással nagy mennyiségű nitrát kerülhet a vérkeringésbe.

* Sodium Lauryl Sulfate (nátrium lauryl szulfát): erős tisztító és nedvesítő hatású anyag, amely előfordul a felmosószerekben, a gépi zsírtalanítókban és az autómosószerekben egyaránt. Tudósok szerint (pl. Samuel Epstein prof.) a Sodium Lauryl Sulfate a leggyakoribb bőrallergén anyag. Gyorsan felszívódik, és az agyba, májba, szembe és szívbe kerülve maradandó károsodást okozhat. Mindemellett a Sodium Lauryl Sulfate lelassítja a gyógyulás folyamatát. Felnőtteknél szürkehályogot okoz, a gyerekeknél pedig megakadályozza a szem normális fejlődését. Gyógyszertárakban nátrium lauryl szulfátként kapható. A csomagoláson a következő figyelmeztetés olvasható: belégzése és lenyelése káros az egészségre. Irritálja a légzőszerveket és a bőrt. Veszélyes, komolyabb szemkárosodást okozhat. Szembe kerülése esetén alaposan öblítse ki, és forduljon orvoshoz! Bőrre kerülése esetén bő vízzel azonnal le kell mosni! Munka közben ajánlott védőöltözet és védőszemüveg viselése. Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, és a címkét vagy a csomagolást meg kell mutatni!

* Szintetikus pézsma: szintetikus illatosító szer, amely parfümökben, borotválkozás utáni szerekben, szappanokban található. (Sajnos minden szintetikus illatanyag ugyanekkora veszélyforrás!)

* Talkum: puha, szürkészöld színű ásvány, amely megtalálható néhány testápolóban és kozmetikai termékben. Bizonyos körülmények között a talkum belégzése káros lehet, mindemellett rákot is okozhat. Lemosható paszta-pakolásokban megengedhető.

Hogyan csökkentsük a kockázatot?

A mi tudatos vásárlói döntésünk és felelősségünk, hogy utánajárjunk annak, hogy mik azok a veszélyforrások, amiket esetleg ki tudunk küszöbölni az életünkből. Egyszerű lépésekkel is csökkenthetjük az ártalmas vegyszerekkel való találkozás kockázatát, és megvédhetjük az élővilágot a mérgezés veszélyétől. Bár ez nem lesz egyszerű, mert bizonyos esetekben szinte rákényszerítenek minket a mérgekkel való érintkezésre. Ha teljesen nem is sikerül kiiktatnunk a káros anyagokat az életünkből, legalább a lehető legkevesebbre szorítsuk vissza azokat.

Nappali és hálószoba

Kerüld

* a vegytisztítást, ahol csak lehetséges

* a bútoráthúzást, ha várandós vagy

* a szintetikus anyagból készült szőnyeget, a szintetikus habból készült szőnyegpadlót, a latex- és műanyag borítást, mert ezek mind párolgó, szerves kémiai anyagokat tartalmaznak

* a légfrissítő használatát. Inkább menj ki a szabadba vagy nyiss ablakot; amennyiben ezt nem teheted meg, használj természetes szagtalanítókat: szódabikarbónát vagy potpourrit

* ne aludj szintetikus ágyneműben vagy ágyneműhuzatban

* kerüld a konnektorba dugható vegyszeres szúnyogriasztókat

Használd

* a természetes anyagokból, rostokból készült szőnyegeket, pl. gyapjú, rattan, pamut, juta szőnyegek

* a géppel mosható, nem vegykezelt ruhákat

Fürdőszoba

Kerüld

* a szintetikus illatanyagokkal ellátott kozmetikumokat, piperecikkeket, parfümöket

* a tartós hajfesték gyakori használatát, különösen olyan hajfestékek esetében, amik „allergiás reakciót okozhat” címkével ellátottak

* a körömlakk és az aceton használatát

* a szintetikus és nem lebomló mosóporokat, fehérítőket, öblítőket, amik után vegyszer marad a ruháidban, ami irritálhatja, érzékennyé teheti a bőrödet, súlyos allergiát válthat ki

* cseréld le fürdőszereidet Sodium Lauryl/Laureth Sulfate mentesre

* ne használj szintetikus vécéillatosítót

Használd

* az illatmentes vagy a természetes 100%-os illóolajokkal illatosított termékeket

* vásárolj vagy készíts természetes illatanyaggal illatosított, kőolaj- és szintetikummentes szappant, sampont, kozmetikumot, parfümöt (természetes alapanyagú kozmetikumok és szépségápoló szerek)

* a fehérítetlen vécépapírt és szaniter termékeket

* hajfestésre a hennát, lehetőleg ne feldolgozott változatban, hanem a szárított növény őrleményét

* vásárolj EU-ökocímkével ellátott légfrissítőt, vagy készíts magadnak

Konyha

Kerüld

* a konzervételeket, a félkész és gyors ételeket

* a légtisztítót, az erősen illatosított tisztítószereket (pl. mosogató, padlótisztító, mosópor)

* a mikrohullámú sütőben történő melegítésnél a műanyag fólia vagy olyan műanyagtál használatát, ami nem kifejezetten erre a célra készült

* a PVC padlóborítást

* ne egyél konzerveket és félkész vagy konyhakész, „mikrózható” ételeket, válassz inkább friss, fagyaszott és szárított ételeket

* ne fedd le az ételt műanyag fóliával

Használd

* vásárolj bioterméket, amikor csak lehetséges, lehetőleg ellenőrzött forrásból

* evés előtt mosd és hámozd meg a „nem bio” gyümölcsöket és zöldségeket, ugyanis hogy tovább elálljanak, vegyszeres gázkamrában tárolják őket, ami a héjuk alatti húsban még 2 mm-ig kimutatható (sajnos azok ellen a génkezelt növények ellen, amik maguk termelik ki a vegyszert, nincs mit tennünk, ugyanis a gyártókat még nem kötelezték arra, hogy feltüntessék a terméken, hogy génkezelt-e vagy sem)

* a méregmentes, ökológiailag ártalmatlan tisztítószereket, amelyek 100%-ig lebomlanak anélkül, hogy károsítanák a környezetet

* a konzervételek helyett a friss, fagyaszott, szárított termékeket

* vízszűrőt (a vízből kiszűri a káros vegyszereket) vagy víztisztítót

Kert

Kerüld

* kerüld a rovarölő szerek használatát otthon és a kertben, helyette alkalmazz kártevőellenes növénytársítást vagy növényi permeteket (pl. csalánlé).

* a karbolsavalapú tartósítószereket, a karbolsavval kezelt termékeket, a rovarölő szereket – helyettük alkalmazz biológiai módszereket

Használd

* az alacsony illékony szerves vegyszer (VOC) felirattal címkézett vagy a vízalapú ragasztókat, festékeket, lakkokat,

* a természetes alapanyagból (növényi olaj) készült festékeket,

* olyan kerti bútorokat, amelyet nem kezeltek karbolsavval.

Kismamák

Kerüld

* a polikarbonát műanyag cumisüvegeket: a bennük található bisphenol-A átszivároghat

* a bébiételeket soha ne mikrózd

Használd

* a nem polikarbonátból készült cumisüvegeket

* a megbízható forrásból vásárolt rágókát, játékokat

Ez a szöveg Antal Vali hét írásából lett összegyúrva, néhány mondat összehúzását leszámítva a változatlanul közöltem a szövegeket. Az eredetiek megtalálhatóak itt:

* Tényleg mérgező anyagokat használunk napról napra?

* Káros anyagok a kozmetikumokban

* Húsz éve tudnak róla és nem tesznek ellene semmit?

* A vegyszerek világa = a mi világunk?

* Mi sem vagyunk kivételek

* Ftalátok hatása

* Kikerülhetőek-e a mérgek?

***

Képek: http://naturszepsegtippek.hu/, http://www.vil-for.hu/, http://blog.dejavuvilag.hu/category/kozmetikumok-anno/